Semjén Zsolt az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából adott át Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket: a Magyar Érdemrend közép-, tiszti- és lovagkeresztje, valamint a Magyar Arany és Ezüst Érdemkereszt elismeréseket. Ezt követően átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat is.
Minden magyar feladatának nevezte a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, hogy Szent István király nyomán országépítő legyen a saját helyén.
Az ünnepségen a miniszterelnök-helyettes azt mondta, Szent István király örökségéhez tartozik, hogy úgy alapította meg a magyar államot, csatlakozva a keresztény civilizációhoz, hogy az ország sem a Német-római Császárság hűbérese nem lett, sem Bizánc érdekszférájába nem vonódott be. Elutasította a koppányi ?pogánykodást?, ugyanakkor azt az árulást is, hogy a Német-római Császárságnak ajánlja fel az országot.
A Szent István-i mű lényege ?az idők élén járni?, a szükséges változtatásokat megtenni és egyszerre megvédeni a nemzeti szuverenitást. Ez a feladat évszázadról évszázadra ? mondta. Az örökség tanulsága, hogy egyszerre kell megvalósítani ezt a kettős küldetést: mindenkinek a saját ?őrhelyén? kell ?az idők élén járnia?, nagyszerűt alkotnia, és ezt magyarként, a magyar nemzethez való hűségjegyében. A kitüntetettek pontosan így cselekedtek – hangoztatta Semjén Zsolt.
Ez 1848-ban úgy hangzott, hogy haza és haladás: egyszerre kellett kivívni a nemzeti szuverenitást és a polgári átalakulást. De ugyanez volt a feladat 1956-ban is – mondta a politikus. Kiemelte, hogy Szent Istvánról sok mindent el lehet mondani: zseniális állam- és egyházszervező, zseniális hadvezér, zseniális diplomata volt, valamint szent király.
A miniszterelnök-helyettes szerint az, hogy ?rajtunk nem fognak az évszázadok?, annak köszönhető, hogy Szent István felajánlotta az országot a Szűzanyának. Az államalapító legfontosabb tulajdonságának nevezte, hogy országépítő volt. Mindenki feladata, hogy bekapcsolódjon ebbe az országépítésbe ? tette hozzá.
Mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította
Államalapító Szent István fundamentuma a megmaradásunkat jelenti, nekünk pedig ma is az a küldetésünk, hogy országépítők legyünk – mondta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami ünnep alkalmából a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadásakor csütörtökön Budapesten, a Karmelita kolostorban.
A politikus szerint mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította, legyen az a Vajdaság, Kárpátalja, a Felvidék vagy bármelyik része a világnak.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt a Szent István-i örökséghez és akkor jutott vakvágányra a történelemben, ha ettől az úttól akár jobbra, akár balra letért.
Hangsúlyozta: minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében; minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb, ezért is “kötelességünk megőrizni a magyarságunkat, mert ezt az értékgazdagságunkat csak mi adhatjuk” az egyetemes emberiségnek.
Semjén Zsolt idézte Kallós Zoltánt, a néhai nemzet művészét, Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját, aki azt mondta: “addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk”.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: egy nép számára, főleg egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni. Hozzátette: nincs még egy család a történelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház és nincs még egy nép, amelyik arányában annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság.
Véleménye szerint azért fontos, hogy magyarul “tudjuk látni a világot”, mert olyan csodálatos kincs “örökösei vagyunk”, ami lehetővé teszi a teljes emberi kibontakozást, és olyan értékgazdaságot jelent, amit más nyelven, más kultúrában “nem tudnánk megtenni”.
Utalva Kallós Zoltán szavaira, Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a zenei, a tánc- és a beszélt anyanyelvünk tart meg és segít abban, hogy “kihozzuk magunkból” azt, amit a Jóisten talentumként adott, lehetővé teszi az egyén kiteljesedését és a magyar nemzet fennmaradását.
Leszögezte: amikor “a magyarságért küzdünk, elismerjük” minden nemzetnek azt a küldetését, hogy saját magát megőrizze az egyetemes emberiség számára. “Nemzetfelfogásunk két szélsőséget utasít el”, amely nem tekinti értéknek a nemzeti létet, és a sovinizmust, amely tagadja más nemzetek létezéshez való jogát – mondta.
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.
A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adható.
Évente legfeljebb tíz díj adományozható. A díjak átadására minden évben augusztus 20-a alkalmával kerül sor.
A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.
A díjat a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza, az elismeréssel emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár.
