Kategória: Szemle

A korábban összetartozó határ menti területek együttműködéséről, a potenciális kapcsolatokból származó gazdasági előnyök kihasználásának lehetőségeiről kérdezte Sütő Éva az Erdélyi Naplóban dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenst, aki többek között úgy véli, ?Debrecen erősödő pozíciója nyilvánvaló, de Nagyvárad lehetőségei is kiválóak. A határ két oldalán a kapcsolatok azonban továbbra is formálisak?. Tekintettel a téma fontosságára, a szerző engedélyével, vitaindító szándékkal adjuk közre az interjút.

A nagyváradi püspöki palotát immár egészében visszakapta a váradi püspökség, a Körösvidéki Múzeum teljesen kiköltözött onnan és hivatalosan, ünnepélyesen átadta az épületet az egyháznak. Azóta világi és egyházi körökben, váradiak és máshová valók körében többször felvetődött a kérdés, vajon mi lesz ezután a palotában, vajon mit tervez a katolikus egyház ezzel a hatalmas épülettel, van-e erre konkrét terv, hogyan fogja hasznosítani? Böcskei László püspök a  romkat.ro erdélyi katolikus hírportálnak nyilatkozott.

Hubay Miklós író, dramaturg, műfordító születésének századik évfordulója alkalmából Nagyváradon több eseménnyel is tiszteletüket róják le élete és munkássága előtt ebben az esztendőben.

“Hihetetlen tragédia ez nemcsak nekünk, a családnak, de az egész városnak nagy veszteség. Mint tudjuk ? tudják Önök is ? egyik, szinte a leglátványosabb épülete a városnak a palota, és ezt nem a tragédia bekövetkezte nyomán írom. A döbbenetből nem is tudtam ? csak néhány óra múlva ? felocsúdni.” – nyilatkozta a Bihari Naplónak a családjával Magyarországon élő Rimanóczy Kálmán, a nemrég leégett görögkatolikus püspöki palota egykori tervezőjének, ifj. Rimanóczy Kálmánnak a leszármazottja.

Nagy veszteség érte a Nagyváradi Görögkatolikus Püspökséget, s magát az egész várost is azzal, hogy szombaton este leégett a Szent László téri püspöki palota tetőszerkezete és emeleti része. Péter I. Zoltán, a Várad kulturális folyóiratban a szombati tragikus események felidézése után a görögkatolikus püspöki palota építéséről, illetve az azt megelőző és követő időszak történéseiről is számos érdekességgel szolgál. Úgy véljük, a helytörténész, újságíró cikkét méltó módon egészíti ki a Váradvideó, nagyváradi videóportál munkatársainak – Villányi Zoltán, Balla Tünde, Cseke Péter ? az épületről szóló kisfilmje.

 Nagyszalontán, Arany János szülővárosában immár 950 személynek állított ki emléklapot a helyi Arany János Művelődési Egyesület és a város polgármesteri hivatala arról, hogy az illető Arany János vér szerinti rokona. A költő kiterjedt rokonságáról a Maszol.ro portál közölt cikket pénteken.

Figyelmeztető jel kell legyen a román döntéshozók számára, hogy újabb nagyberuházást vesztett Románia, miután a BMW német járműgyártó úgy döntött, Debrecenben épít gyárat egymilliárd eurós beruházással – írta szerdán a román média.

Jelentős verseny volt az országok és a városok között a BMW-beruházásért, Debrecennek és a régiónak kiemelkedő lehetőséget teremt az egymilliárd eurót meghaladó modern autógyári fejlesztés megvalósulása – mondta Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Végtelen izgalom lett úrrá rajtam, amikor megtudtam, hogy a debreceni MODEM-ben elsők között nézhetem meg az Impressziók című, Dél-Afrikából érkező kiállítást, amely ilyen nagyszabású megjelenésben először látható Európában, azon belül pedig Magyarországon ? írj a a Nők Lapja Ajánló rovatának vezető anyagában Eszes Andrea.

Nagyvárad és Bihar megye elfeledett kincsei címmel közöl úti riportot a Magyar nyelvű National Geographic. A cikk szerzője, akit útján dr. Bántó Norbert, a Bihar Megye Turisztikai Célpont Menedzsment Ügynökség igazgatója kísért, többek között a Révi-szorosról, a Zichy- barlang felfedezéséről, a nagyváradi várról és az azt övező legendákról ír.