Kategória: Közélet

Néhány nap múlva, a külsőleg már felújított nagyváradi püspöki palota homlokzatán fog ékeskedni a püspöki rezidenciának és egyben kulturális központnak szánt ingatlant építtető Patachich Ádám püspök címere, Fekete Tibor képzőművész alkotása, amelynek elkészítése műhelyének több hónapi munkáját vette igénybe.

“Hiszem és vallom, hogyha erős Magyarországot építő kormánya lesz a jövőben is az országnak, akkor Debrecen az évtized végére egy határokon átnyúló erős régió centruma lesz. Egy olyan kelet-magyarországi hídfőállás, amely a kölcsönös érdekek mentén a gazdaság, oktatás, kultúra és közlekedés területén egyesíteni fogja Szolnoktól Ungvárig, Kassától Nagyváradig a Kárpát-medence észak-keleti térségét” – mondta Papp László, Debrecen polgármestere csütörtökön, a Magyar Fájdalom szobránál tartott trianoni megemlékezésen. 

A megyeszékhely RMDSZ-szervezete a járványügyi szabályozások szigorú figyelembevételével, a Holnaposok szoborcsoportjánál egyéni megemlékezésre invitálja a váradiakat a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön 16.30 és 17.30 óra között, mégpedig úgy, hogy aki teheti és arra jár, helyezzen el egy szál virágot a Holnaposok szoborcsoport talapzatán.

Június 4-én, pontban 16.30-kor a helyi rádiókban, televíziókban felcsendül a magyar himnusz, és néma tiszteletadással emlékezhetünk meg az évfordulóról. Ezzel Debrecen városa csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, melyben Debrecen polgármestere, a Trianon Múzeum igazgatója, a Nemzeti Színház igazgatója, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, valamint közéleti személyiségek egy csoportja azt kezdeményezte, hogy pontosan száz évvel a Trianoni Békediktátum aláírásának pillanata után, június 4-én, 16 óra 30 perckor, valamennyi magyarországi önkormányzat intézményeiben függesszék fel öt percre a tevékenységet, a magyarországi közszolgálati és kereskedelmi rádió- és televízióadók, adásukat megszakítva sugározzák a Magyar Himnuszt. Eközben Magyarország minden településén álljon meg a közúti és a gyalogos forgalom.

?Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.?

Erdély-szerte több mint száz – köztük számos Bihar megyei – településen emlékeznek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetői, tagjai és szimpatizánsai. Június 4-én 17:30-kor (helyi idő szerint) egyidőben kerül sor a koszorúk, virágok elhelyezésére.

Isten Lelke bennünket, mint lélekszerint valókat nemcsak arra biztat, hogy őrizzük próbás létünket valahogy elviselni, hanem életerővel megáldva biztat a Lélek ajándékainak elfogadására és átadására.

Isten ó- és újszövetségi népe, Krisztus Urunk mindenkori tanítványai és mi, magyarok is a történelem során számtalanszor megtapasztaltuk, hogy nyomorúságainkban egyedül az összefogás a célravezető. A ?szétdobáló? diabolikus erők ármánykodásával szemben most, Trianon százados évfordulóján és az egyesítő Szentlélek eljövetelének pünkösdjében is hitbeli és nemzeti összetartozásunk emelhet felül bennünket lehúzó helyzetünkön és sorsunkon: Krisztus Urunk és sorstársaink közösségében.

A filmből megtudhatjuk, hogy az Erdélyi Egyházkerület helyzete különbözött a többitől, hiszen teljes egészében, teljes struktúrájában Romániához került. Ugyanakkor Romániához került a debreceni székhelyű Tiszántúli Egyházkerület nyolc csonka egyházmegyéje, amelyekből létrehozták a Királyhágómelléki Egyházkerületet, Nagyvárad központtal. A filmben többek között megszólal Pálfi József egyháztörténész, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, a film létrejöttében segítséget nyújtott Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója is.

Dobozi utcai hajléktalan éjjeli menedékhelyen négy férőhelyes izolációs konténert alakított ki a debreceni önkormányzat, mely a járvány elmúltával nem csak járványügyi izolációs célokat szolgál majd.