Több százan gyűltek össze péntek este Nagyvárad főterén, az immár hagyományosnak mondható Szent István-napi ünnepre, melynek legfelemelőbb és leglátványosabb pillanatait ? a Magyarok Kenyere-program Bihar megyei záróeseményeként ? az új kenyér megszentelése jelenti.
Immár több éves hagyomány, hogy Szent István napján Nagyvárad magyarsága jelképeit szabadon használva emlékezhet meg a magyar államalapításról, egyúttal az új kenyér megszentelését is a megyeszékhely főterén, a városalapítóról nevezett Szent László téren, közösségben élheti meg.
Az idei ünnepség szónoka Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi elnöke volt.
“Tisztelt ünneplő nagyváradiak, kedves vendégek! Augusztus 20. a magyarság legősibb nemzeti ünnepe. Államalapításunkat, Szent István királyunkat és az életet jelentő új kenyeret is ünnepeljük ezen a napon. Ki az állam és a nemzet dolgairól, ki a természet évről évre történő megújulásáról, a múltat s jövőt összekötő életről elmélkedik a mai ünnepen, és van, akinek a budapesti tüzijátékban rejlik az ünnep varázsa. A Magyar Királyság törvénynapja eredetileg augusztus 15-én volt Szent István idejében, de miután Szent László város- és püspökségalapító királyunk a pápához fordult, hogy Szent István királyt, Imre herceget és Béla püspököt szentté avathassák itt a nagyváradi várban lévő székesegyházban, és ez augusztus 20-án történt, ezért erre a napra tették át az államalapítás és az új kenyér ünnepét. A Kárpát-medence többezer éve lakott vidék, éltek itt különböző népek és törzsek, melyek nyomtalanul etűntek. Az Árpád fejedelem által kiválasztott területen csak a magyarság maradt fenn, tudott immmár ezer éve fennmaradó államot alapítani, és a ránk törő veszedelmeket és nagy, erős birodalmak hódítását túlélni. Ezt köszönhetjük Szent István királyunknak, mert ő a hit sziklájára építette hazáját, és a szent koronát Jézus édesanyjára, Magyarország védőszentjére bízta, és ő így lett Patrona Hungáriáé, Magyarország nagyasszonya. Ehhez nagy hitre, és bizalomra volt szükség. A történelemírók krónikái szerint harcolt, ha arra szükség volt, de Szent István király békeszerető ember volt. Támadó hadjáratot nem kezdeményezett, de heves, vándorló népét letelepedésre kényszerítette, a béke világába vezette, és az istenhittel keresztény nemzetté tette. Úgy uralkodott, hogy cselekedetei felelősségét magán viselte. Szent István a hite alapjaira tudott stabil viszonyokat teremteni. Figyeljünk hát a történelmi tényekre, mert ezekből kiderül István királynak, mint történelmi személyiségnek a nagysága. Magyarország az egyetlen olyan ország, amely a szent korona óvó szárnyai alatt, a rázúduló veszedelmek, háborúk, történelmi korszakváltások, gazdasági világválságok közepette is megőrízte a hitét, tenniakarását és a lelki erejét. Ma is igaz ez, egy ezredév távlatából is. Nem szabad hát elfelejtenünk, kik vagyunk, honnan jöttünk, és hogyan váltunk Európa közepén kicsiny, de megmaradni képes országgá, nemzetté. Augusztus 20. tehát a nemzetmegmaradás nagy ünnepe. Európaiságunk létjogosultságának az ünnepe. Ennek a megmaradásnak az egyik jelképe az új kenyér is, a kenyér, ami étel és az élet táplálója. Kívánom Önöknek, minden nagyváradinak és vendégeinknek, hogy ez az új kenyér hozzon békét és bőséget nekünk, hitben, szeretetben megélt szép jövőt mindannyiunknak” – mondta beszédében Moldován Gellért Lajos.
A partiumi gazdák búzaadományából készült lisztből sütött, több mint háromszáz kilónyi kenyér ünnepélyes megáldására ezúttal is magyar történelmi egyházaink képviselőinek jelenlétében került sor, a megáldott kenyérből a hívek is vihettek a maguk és hozzátartozóik számára. A partiumi búzából jutott Böjte Csaba árváinak is, és ugyanebből a búzából vittek Magyarországra, és beöntötték a közösbe, hogy ma elkészítsék a magyarok új kenyerét. Az ünnepségen elkészült kenyérhez való búzát az érmihályfalvi Gazsi-malom őrölte, míg a kenyeret a nagyszalontai Torpan pékség sütötte meg.
Az ünnepi program részeként a térre kilátogatók megtekinthették a kalotaszentkirályi Felszeg gyöngye néptánccsoport produkcióját, meghallgathatták Szerefi Ilona népdalénekes csodálatos énekét, továbbá a Szent László templom kántornője, az ifjúsági kórus és zenekar vezetője, valamint Moldován Gellért Lajos együtt énekelték el Szent István himnuszát. Az esemény végén az ünneplő tömeg együtt énekelte el a magyar himnuszt.
[Best_Wordpress_Gallery id=”700″ gal_title=”újkenyér”]
Az esemény szervezői az Érmelléki Gazdák Egyesülete, a Magyar Polgári Egyesület és a Szent László Egyesület, támogatói a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt volt.
Fotók: Farkas László
