A Debrecen Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség orgonaavató ünnepség-, illetve eseménysorozatot szervezett október 11. és 13. között. Ennek keretében október 12-én ? szombaton ? délelőtt tartották az orgonaszentelő istentiszteletet.
A kistemplom orgonáját 1862-ben kezdte építeni Kiszel István, nagyváradi majd debreceni orgonaépítő. A hangszert az 1870-es évek közepén már használták, de hivatalosan csak 1882-ben ? már építője halála után ? adták át. Az orgona sorsa mindig is nagyon viszontagságos volt, míg végül az 1980-as években elhallgatott. Restaurálásának megkezdésére 2016-tól nyílt lehetőség, s az orgonaszentelő istentiszteletre most került sor.
Fekete Károly püspök a tékozló fiú hazatérésének történetét idézte fel igehirdetésében, mely történet kapcsán külön is kiemelte a hazatérés felett érzett öröm kifejeződéseként a zenét, az örömzenét, életzenét, sőt, feltámadási zenét. A zene itt az újra megtalált összhang, a harmónia jelképe is. Igehirdetése záró elemeként A püspök kiemelte: a Kistemplom újjászületett orgonája is a harmónia jelképen, hiszen egy egész zenekart testesít meg. ? Kell, hogy az Isten színe előtt ilyen remek hangszerek segítsenek bennünket ezt a szimfóniát, ezt az összhangzást nem csak meghallani. Hanem tanítanak bennünket arra is, hogy ahogy a sípok együtt tudnak szólni, úgy kellene nekünk is együttműködni Istennel, és egybehangzóan élni egymás közt. Emlékeztessen bennünket mindenkor erre a mennyi harmóniára az újjászületett, feltámadt, sokáig némán álló kistemplomi orgona ? mondta Fekete Károly.
Az eseményen köszöntőt mondott Barcsa Lajos alpolgármester is. Szavai szerint 2017-ben ünnepeltük a reformáció születésének ötszázadik évfordulóját, valamint az 1567-es debreceni zsinattal megszülető Magyarországi Református Egyház és a Tiszántúli Református Egyházkerület négyszázötvenedik jubileumát.
A XVI. század, vagyis a reformáció elindulásának korszaka nem csak a vallás, hanem a város szempontjából is jelentős megújulást és lendületet hozott. A református egyház és intézményei a kezdetektől kiemelt szerepet játszanak Debrecen fejlődésében, mindennapi életében, épületei turisztikai szempontból is meghatározzák a város arculatát. A református vallás és a város összefonódása megmutatkozik Debrecen címerében is: a főnixmadár utal a város hányatott sorsára, és arra, hogy ezekből a nehézségekből újra és újra talpra tudott állni és fennmaradni. Ennek az erőnek és megmaradásnak egyik ékes példája a debreceni Kistemplom, a város legidősebb temploma is. Történetét áttekintve joggal nevezhetjük ezt az istenházát a ?helytállás templomának?.
A keresztény élet felelőssége nemcsak a mindennapjainkat szervező civil élet, de a városközösség szervezése, a városvezetés felelősségére is rámutat. Számunkra legalább olyan fontos, hogy gyülekezeteink méltó körülmények közt gyakorolhassák vallásukat, mint az, hogy fejlődjön a gazdaság, a kultúra, az oktatási, művelődési és művészeti intézményhálózat, az környezet és az infrastruktúra. A felelős vezetés számára a lelki élet biztonsága nem kerülhet a gazdasági és környezeti biztonság mögé. A hitélet a kultúra ugyanolyan erős tartóoszlopa, mint a tudomány, technológia és közélet.
Az egyházi közösségek fontos szereplői a helyi társadalmaknak. A gyülekezet tagjai olyan értékeket képviselnek, jelenítenek meg, amelyek a települések számára kiemelten fontosak: a tagokra mindig számíthatunk önkéntes munka, közösségi akciók, társadalmi megmozdulások során. Adománygyűjtések, jótékonysági események alkalmával aktívan vesznek részt a helyi társadalom életében.
Az elmúlt évszádok során bebizonyosodott, hogy a kistemplomi gyülekezet nemcsak erős, hanem segítő és adakozó is, hiszen a hívek áldozatkészségének köszönhetően állhatunk ma is itt, ezen a szent helyen, és tarthatjuk meg ma a templom több, mint 130 éves orgonájának felszentelő istentiszteletét.
Az orgona nem egyszerű hangszer, hanem művészi építmény is. Nem véletlenül nevezik az orgonát a hangszerek királynőjének, és az sem véletlen, hogy igazi helye a templomokban van; hiszen igazán jól a hatalmas, méltóságteljes terekben érvényesül.
A Debreceni Kistemplom Kiszel István-orgonája Magyarország egyik legjelentősebb műemlék hangszere. Sajátos történettel rendelkezik, amelyben jelen van Debrecen városának és református egyházának alkotó szándéka. Kiemelt szerepét nem csupán kora, mérete és a magas fokú kivitelezés indokolja, hanem az is, hogy ? egyedülálló módon ? komoly átépítés nélkül vészelte át az elmúlt időket.
Az orgona restaurálását az Aeris Orgona Kft. végezte. A felújítás során a cél az volt, hogy ne modernizálják, hanem eredeti állapotába állítsák vissza a hangszert, ezáltal egy 19. századi magyar ipartörténeti emlék éledt újjá.
Engedjék meg, hogy idézzem az újjáépítést javasló Sepsy Károly szavait: a Kistemplom orgonája ?hirdeti elődeink alkotó akaratát, Isten ügye iránti bőkezűségét, s mutatja Isten áldó jókedvét, aki sikerrel jutalmazta az építő és építtetők nemes szándékát és buzgó áldozathozatalát. Megépülhetett az orgonaművészet tévelygésének mélypontján egy tisztult, a dekadencia korszakában is előremutató instrumentum, amely különösképpen alkalmas volt arra, hogy az élő Istent méltón magasztalja.?
Hálás köszönettel vagyunk mindannyian azoknak, akik ebben a nagy munkában részt vállaltak, ami által lelkünk egy kicsit szabadabbá és boldogabbá válhatott ? zárta köszöntőjét Barcsa Lajos.
Forrás: deberecen.hu
