Sokan nem szeretik, feleslegesnek tartják a nyári és téli időszámítást. Az elmúlt időszakban, az interneten felröppent álhírek sokasága csillantotta fel bennük a reményt, hogy az idén már nem kell átállítani az órákat. A jelenség nem ilyen egyszerű, bár úgy tűnik, a folyamatok ebbe az irányba tartanak. Hírösszefoglalónkból kiderül, hogy miközben a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) közleménye jelentős gazdasági előnyt tulajdonít a nyári és téli időszámítás alkalmazásának, az orvosok azt állítják, hogy negatív hatással van az emberi szervezetre. Az Európai Parlament képviselői is úgy vélik, ma már több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, és állásfoglalásukban arra kérték fel az Európai Bizottságot, vizsgálja felül az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességét. A román szenátusban pedig a honatyák törvénytervezetet nyújtottak be az óraátállítás eltörlésére.
Debrecenben vasárnap hajnali két órakor, Nagyváradon háromkor
Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően Debrecenben, vasárnap hajnalban 2 órakor, Nagyváradon 3 órakor, egy órával előre kell állítani az órákat.
A MÁV közlése szerint az óraátállítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét is befolyásolja. Az óraigazítás hajnalán azok a belföldi vonatok, amelyek kettő óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb 60 perccel később érkeznek a következő állomásra. Az eredetileg kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indítják el.
Az óraállítás Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint. A Bécs-Bukarest között közlekedő Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza állomáson éri az óraigazítás. A vonat Lőkösházáról már a nyári időszámítás szerint indul 3.30-kor. A Bukarest-Bécs vonalon járó Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza és Békéscsaba között éri az óraigazítás. A vonat Békéscsabáról már a nyári időszámítás szerint, 3 órakor indul tovább a Keleti pályaudvarra és Bécsbe.
A Budapestről induló nemzetközi vonatok várhatóan egy órával később érik el a külföldi végállomást, a Budapestre tartó járatok pedig 60 perccel később érkeznek meg.
Milliárdos gazdasági érvek
A nyári-téli időszámítás alkalmazásának nyomós gazdasági okai vannak. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) pénteken kiadott közleménye szerint az óraátállítás 4-5 milliárd forintos megtakarítást eredményez azáltal, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel hét és este tíz óra közötti időszak egybeesik a természetes világosság idejével, ezért kevesebb világítást, elektromos energiát használ.
A közlemény szerint a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban. Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és ezáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
Negatív hatással van az egészségre
A gazdasági érvek ellenére sem szeretjük az óraátállítást, mert negatív hatással van közérzetünkre. Azért okoz problémát, mert az ember életritmusának a szervezet biológiai órája adja az ütemét, és a felboruló bioritmus pluszterhelést jelent a szervezetre. Ilyenkor többen kerülnek kórházba, vannak olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek. Sokan napokig érzik az óraátállítás negatív hatásait – van, aki egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel küzd, a belső biológiai órát ugyanis nem lehet egyik napról a másikra átállítani. Sokaknak az alvási ciklusuk borul fel, kialvatlanul ébrednek, vagy egyáltalán nem tudnak időben elaludni. A gyerekeknél ez fokozottan igaz, hiszen nekik reggel időben kell felkelni, óvodába vagy iskolába menni.
Hasonlóképpen vélekedik erről a román szenátusban iktatott törvénytervezet, az óraátállítás eltörlésének törvénytervezete. Az indítványozók között volt Dr. Vas Levente orvos, RMDSZ-es képviselő is, aki az óraátállítás egészségre gyakorolt negatív hatása miatt támogatta a kezdeményezést. ?Egyértelműen bizonyított, hogy a kelet-európai zónában az órának a tavaszi előreállításával az alvás minősége, teljessége romlik. Átlagosan nyolc-kilenc százalékos romlást írnak le. Ezt az egészséges ember nem érzi meg, ám az idős betegek, a gyermekek szervezete már annál inkább. Nagyon sok időskori betegnél a felhalmozott alvásproblémák kardiológiai, szívérrendszeri, hormonális, neurológiai problémákat okoznak. Az alvási periódus mellett a kortizolszintre, a stresszhormon-szintre is jó hatással lenne az átállítás leállítása. A magas kortizolszint fáradtsággal, fejfájással, menstruációs panaszokkal járhat?? nyilatkozta a Maszol.ro hírportálnak az orvos-politikus.
Az Európai Parlament is állást foglalt
Az Európai Parlament 384 igen, 153 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elfogadott Állásfoglalásában felkérte az Európai Bizottságot, vizsgálja felül az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességét. A Finnország kezdeményezésére benyújtott dokumentum rámutat arra, hogy számos tanulmány sikertelenül próbálkozott meggyőző eredményt elérni a szabályozás előnyeit illetően, negatív hatásokat azonban rendre kimutattak az emberi egészségre nézve.
Ezt támasztja alá Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Európai Parlamenti képviselő véleménye is, aki a Maszol.ro hírportálnak elmondta, hogy ma már nem látszanak az óraátállítás bevezetésének száz évvel ezelőtti előnyei, amikor az volt a cél, hogy minél több gazdasági, ipari és egyéb tevékenységet lehessen természetes napfénynél folytatni, hogy kevesebbet kelljen a munkahelyek, lakások kivilágítására, fűtésére költeni. A képviselő szerint, a mai klimatizált, mesterséges fénnyel megvilágított munkahelyeken teljesen mellékes, hogy kint süt-e a nap, hogy van-e elég fény. Míg az előnyök csökkentek, a hátrányok megsokszorozódtak. Száz évvel ezelőtt elenyésző hatása volt a maihoz képest annak, hogy az időátállás miatt meg kellett változtatni a vonatok, a tömegközlekedés menetrendjét. Ma már az óriásivá duzzadt tömeg- és áruszállításban komoly fennakadást okoz az évenkénti kétszeri átállás, ráadásul a számítógépes rendszereket is át kell állítani. Mindezt azért, mert magunkkal hurcolunk egy száz évvel ezelőtt bevett szokást, ami már akkor is vitákat váltott ki.
Mint ismeretes, Oroszországban 2011-ben meg is szűnt a nyári és téli időszámítás, Fehéroroszország és később Ukrajna is követte az orosz példát.
Lehet, hogy megszűnik az óraátállítás?
Az Európai Bizottság februárban elkezdte vizsgálni a különböző időszámítások alkalmazásának szükségességét. Eltörléséhez, a szokásos jogalkotási eljárás szükséges, amely szerint az Európai Bizottságnak javaslatot kell benyújtania az Európai Unió Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Tanács és a Parlament fogadja el a jogalkotási javaslatot. Az előrelátható hosszú folyamat végén megszülethet a nyári és téli időszámítás megszüntetésére vonatkozó határozat.
Ha minden jól megy, egy vagy két év múlva egy órával többet alhatunk március utolsó vasárnapján.
Illusztráció: az MTI felvétele
