?A Tesztoszteron csodálatos szatíra a férfiakról. Egyrészt a nyelvezete miatt, másrészt első olvasatra úgy tűnik, hogy hét tahó csúnyán beszél a nőkről, miközben arról szól, hogy a két nem nincs meg egymás nélkül. A nők a férfiak, a férfiak a nők nélkül? ? mondja Szikszai Rémusz rendező a kortárs lengyel szerző, Andrzej Saramonowicz pénteken bemutatandó darabjáról.
A Tesztoszteron egy lengyel társulat számára készült darab, valódi jutalomjáték a benne szereplő hét férfiszínésznek. A helyszín egy vendéglő, ahova egy elmaradt esküvő után tér be a pórul járt vőlegény, annak apja és testvére, illetve a vendégek egy része. Kezdetét veszi az iszogatás, megoldódnak a nyelvek, és egyre többet tudunk meg arról, milyenek a nők? és persze milyenek a férfiak. Egy fekete komédia a férfisorsról, hamisítatlan hímsoviniszta humorral és kegyetlen öniróniával.
Macsók az utolérhetetlen vágyról
?A komédia olyan, mint egy trapézgyakorlat. Úgy kell tűnjön, mintha könnyed lenne, de valójában nem az. Sokkal több vérbe kerül”? válaszolta Szikszai Rémusz arra a kérdésünkre, hogy Shakespeare-darabok rendezése után szándékosan esett-e a választása egy a férfi-nő kapcsolatot boncolgató vígjátékra. A darabszínre vitele négy-öt éve dédelgetett álma. ?A Tesztoszteron csodálatos szatíra a férfiakról. Egyrészt a nyelvezete miatt, másrészt első olvasatra úgy tűnik, hogy hét tahó csúnyán beszél a nőkről, miközbenarról szól, hogy a két nem nincs meg egymás nélkül. A nők a férfiak, a férfiak a nők nélkül. Én a női nem nagy tisztelője vagyok. Azt gondolom, halottak lennénk az anyáink és feleségeink nélkül. Mozdulni sem tudnánk, miközben eljátsszuk, hogy mi vagyunk a világ urai. Minél bizonytalanabbak vagyunk, annál nagyobb lesz a szánk, annál inkább macsókká válunk.”
A színháznak adott interjújában Szikszai Rémusz azt is elmondta, hogy Saramonowicz darabja őszintén beszél a férfiakról. ? Arról, hogy milyen figyelmetlenek, milyen szánalmasak bugyuták és sértettek vagyunk. Szerintem a legnagyobb szerelemnél sem találkozunk teljes mértékben. Mindig marad titok. A Tesztoszteron hét férfija arra vágyik, hogy bár lehetne igazi találkozás. Én erről a vágyról akarok beszélni. Arról az utolérhetetlen vágyról, hogy az ember olyan gyorsan akar szaladni, hogy megérinthesse a saját hátát. Ez akaratlanul bennünk van, de egyrészt a szüleinktől kapott minták szerint cselekszünk, másrészt törékenyek vagyunk. Ezért is szerepel a mi verziónkban a Nő, aki Saramonowicz írásában nincs jelen, mert időnként látni kell a csodát. A színház épp erre jó. Hogy egyszerre legyen jelen a véres valóság, és valami absztrakció. Mikor az absztrakció énekel, és nagyon hasonlít az anyámra, vagy a szerelmemre, vagy arra, aki elhagyott, és a mai napig nem értem, hogy miért, ott teremtődik egy lehetőség, hogy megfogalmazódjon bennem valami.”
Milyen majmok vagyunk
?Jó humort csinálni baromi nehéz dolog” ? ért egyet a rendezővel Mucsi Zoltán, aki a pórul járt vőlegény apját, Stavrost alakítja. A színész az utóbbi két évben kevés színházi szerepet vállalt, a debreceni szerepre is csak azért tudott igent mondani, mert az év első felében elmaradt egy tervezett filmforgatás. ?A Tesztoszteron görbe tükör rólunk, férfiakról, hogy milyen majmok tudunk lenni önmagunkban is, a nőkhöz való viszonyukban is, és az alkohol még egy picit igazít is ezen az egyébként is sokszor majom-állapoton. A nők pedig ? elviselhetetlenek, borzalmasak, de mindenki látja, hogy szomorú világ lenne ez a csajok nélkül.” Saját apaságáról azt mondta: ?hiába próbálja kontrollálni az ember az apai ösztönöket, mégis állandóan aggódik, gondoskodik. Ami a darabbéli szerepemet illeti: nem tudsz nem belevinni magadból a szerepeidbe, de az általam játszott szerepek 90 százaléka egy picit sem hasonlít rám. Minden szerep egy másik személyiség és azért kínlódsz, hogy összegyúrjad valóságossá a megírtból és saját magadból.”
A darab szerepeiben Mucsi Zoltánon kívül Mercs Jánost, Janka Barnabást, Kiss Gergely Mátét, Kurely Lászlót, Rózsa Lászlót, Papp Istvánt és Dargó Gergelyt láthatja a közönség. A Nőt Nagy Kíra játssza.
