Idén Debrecen adott otthont az Országos Honismereti Akadémia konferenciájának, melyet immár 48. alkalommal rendeztek meg. Az ötnapos tudományos tanácskozáson, melynek témája Trianon volt, neves nagyváradi előadók értekeztek a békediktátum Partiumra, ezen belül Nagyváradra gyakorolt hatásáról. Az eseményről, a szakmai tanácskozás egyik előadója, szekcióvezetője, Dr. habil. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár írt beszámolót:
A magyarországi Honismereti Szövetség és a Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Egyesület 2021. július 5 és 9 között szervezte meg Debrecenben a 48. Országos Honismereti Akadémiát, Trianon 100+1. Szétszakítva is egységben címmel. Az egy év késéssel végre létrejött rangos esemény fővédnöke Varga Judit igazságügyi miniszter, védnöke pedig Papp László Debrecen polgármestere volt, akiknek a köszöntőjével kezdődött meg az ünnepélyes megnyitó a Debreceni Református Kollégium Oratórium termében.
A találkozót Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke nyitotta meg, aláhúzva, hogy a honismeret ma is legalább annyira fontos, mint a múltban volt. Dr. Szendrei Ákos, a Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Egyesület elnöke körvonalazta, a fő cél annak megvilágítása, hogy a kisebbségbe került magyarság és az anyaország milyen választ adott Trianonra. Dr. Ablonczy Balázs nyitóelőadása: Mi lett volna, ha?? Trianon okai és a kontrafaktuális történetírás címmel megadta az alaphangot.
Az előadás után átadták a honismereti mozgalom kitüntetéseit, délután a szokásos faültetésre került sor, utána pedig szakmai vezetéssel a konferencia résztvevői megismerkedhettek Debrecen nevezetességeivel, este pedig fogadáson vettek részt a debreceni régi városháza udvarán.
Másnap a Debreceni Református Kollégium dísztermében a diktátum jellegű trianoni békeszerződésről, annak közvetlen hatásairól, visszahangjáról voltak előadások, majd egy kerekasztal beszélgetés próbálta feleleveníteni a történelmi katasztrófa előjeleit. Aznap a további előadások kitértek még egyebek mellett a gazdasági, társadalmi térszerkezet lényeges megváltozására, illetve Trianon Partiumi következményeire. Utóbbira vonatkozóan, dr. Szilágyi Ferenc a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem docense ábrázolta egy formálódó régió, a Partium sorsát és helyzetét Trianon után, kitérve a mai helyzetre és a jövőben várható főbb irányokra is.
A konferencia harmadik napja Trianon hatását elemezte, főleg a kettészakított Biharország vetületében. Így volt előadás a Csonka-Biharvármegye első világháborús emlékműveiről, a bihari román megszállás magyarországi emlékeiről, de a Partium és Biharország fővárosáról Nagyváradról is. Dr. habil. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, Nagyváradból Oradea. Egy város átalakulása 1919-1940 címmel értekezett. Ebben, miután röviden ismertette a románok 1919. április 20-i nagyváradi bevonulásának körülményeit, bemutatta a város elrománosításának kezdeteit, majd felgyorsulását. Nagyvárad átalakulását a népességi, gazdasági, közigazgatási, politikai, egyházi, társadalmi és művelődési vonalon végbement változásokkal ábrázolta. Külön részben kitért Nagyvárad város általános helyzetére 1919 és 1940 között, a szimbólumok harcára, illetve az ehhez kapcsolódó erőszakos szoborcserékre, amelyek keretében a Nagyváradhoz kötődő meghatározó magyar személyiségek szobrait, román személyiségek szobraival cserélték fel. A városkép átformálódásának illusztrálása és a rövid visszatérés ismertetése után az előadás a város százéves fejlődésének mérlegével zárult, hangsúlyozva, hogy Nagyvárad ma is elszenvedője a trianoni változásoknak, hiszen míg az 1910-es években Magyarország negyedik legfejletteb városa volt, 1940-re már lényegesen visszaesett, 1990-re pedig már mindössze jelentősebb megyeközpont. Az utóbbi bő tíz évben ugyan ismét nagyobb ritmusra, dinamikus fejlődésre váltott, de ennek hatására is jelenleg csak a fejlett megyeközpontok közzé tartozik, még sokat és észszerűbben kellene fejlődnie ahhoz, hogy visszanyerje egykori regionális szerepkörét. Délután a munkálatok szekcióüléseken folytatódtak, ahol az Akadémia mintegy 150 résztvevője, akik Magyarország csaknem minden térségéből és a határokon túlról érkeztek, olyan témakörökben fejthették ki véleményüket, mint a Csonka-vármegyék 1920 után, a trianoni menekültek hatása a helyi közösségekre, illetve a Határon túli magyarság helyi közösségei és szerveződése Trianont követően volt. Utóbbi szekciót dr. Fleisz János vezette, bevezető előadást tartott és a munkálatokról beszámolót készített. A szekció munkálatai során Fleisz Judit hozzászólásában a Trianon utáni magyar közösségépítés szép példáját elevenítette fel a Nagyvárad-Velence városnegyedben létrejött Katolikus kultúrház felépítése és működtetése által.
A találkozó negyedik napján a résztvevők bihari tanulmányúton ismerkedtek meg Bihar megye Romániába került részén lévő Hegyközzel, így Bihar-Hegyközkovácsi-Siter-Szalárd-Szentimre-Szentjobb településeinek jellegzetességeivel, illetve a másik két úton Nagyvárad, valamint Nagyszalonta nevezetességeivel. Számos műemléktemplomot, gyűjteményt és emlékhelyet látogattak meg. Az utolsó napon a szekcióvezetők beszámolója után Trianon hatása a magyarországi és a határon túli református közéletre és intézményekre címmel volt érdekes kerekasztal beszélgetés, amelyben a Trianon után létrejött Királyhágómelléki Református Egyházkerületet Forró László, lelkészi főjegyző képviselte.
Az Akadémia munkájának összegzése, majd ünnepélyes zárása után a résztvevők sok új ismerettel gazdagodva, lelkileg is feltöltődve indultak haza. Ismét bebizonyosodott, hogy a hon- és helyismeret továbbra is nagyon fontos a magyar öntudat megtartásában és elmélyítésében, egyben a nemzeti összetartozás egyik fontos alapköve. Jövőre a honismerők Veszprémben találkoznak.
