Virágvasárnappal kezdetét veszi a nagyhét, amikor Urunk Jézus Krisztus szenvedésére és halálára emlékezünk. Bár idén – igazodva a járványügyi előírásokhoz – a nagyváradi székesegyház előtti téren elmaradt a hagyományos körmenet, a város templomaiban sokan vettek részt az ünnepi szentmiséken, melyek keretében sor került a barkaszentelésre is.
A virágvasárnap elnevezés a latin “Dominica palmarum”, vagyis a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, amely a szentmise előtti körmenetre utal. A katolikus egyházban a hagyományos virágvasárnapi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik.
A templom előtt összegyűlt hívek pálmaágakkal vagy barkaágakkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, arra emlékezve, ahogy egykor a Jeruzsálembe érkező Jézust ünnepelte a tömeg.
Az ünnep másik elnevezése az “Úr szenvedésének vasárnapja”. A szentmisén ugyanis már elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió.
A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az egyház kifejezi hitét, hogy a “dicsőséges bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja”.
[Best_Wordpress_Gallery id=”586″ gal_title=”barkaszenteles1″]
Barkaszenteléssel kezdődött a virágvasárnapi ünnepi szentmise a nagyváradi székesegyházban is. Bár a hagyományos körmenet elmaradt, Böcskei László megyés püspök hálát adott Istennek azért, hogy idén legalább a hívek fizikai jelenlétében kerülhetett sor a szertartásra, nem úgy mint tavalyi esztendőben, amikor a járvány miatt ez nem adatott meg. Fotók: Szegedi Éva
[Best_Wordpress_Gallery id=”587″ gal_title=”Barakaszenteles2″]
Népes hívősereg gyűlt össze a Várad-Olaszi Szentlélek kiáradása plébániatemplom előtti téren is, ahol az ünnepi szentmise keretében Szabó Ervin atya áldotta meg a barkákat. Fotók: Csíki János
Kiemelt kép: Szegedi Éva
