Nagyváradon ebben az évben is a volt református püspöki palotában, azaz a mai Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarában található emléktáblánál tartottak rövid tisztelgő múltidézést a kommunizmus áldozatainak magyar emléknapján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezetei. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az RMDSZ közös szervezésében emléktábla leleplezésére került sor.
Nagyváradon ebben az évben is a volt református püspöki palotában, azaz a mai Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarában található emléktáblánál tartottak rövid tisztelgő múltidézést a kommunizmus áldozatainak magyar emléknapján. A járványügyi korlátozások miatt csupán egy maroknyi közéleti személyiség és újságíró vehetett részt a mementón, akiket Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének elnöke köszöntött, átadva Tőkés László EMNT-elnök üdvözletét, aki egy kolozsvári elnökségi ülés miatt nem tudott jelen lenni. Mellette még hárman szóltak röviden, az alkalomhoz illesztve mondanivalójukat.
Elhangzott: a Magyar Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja legyen. Nagy József Barna, az EMNT régióelnöke felidézte: négy év elteltével avatta föl a nagyváradi emléktáblát Tőkés László református püspök és Rózsás János, aki a II. világháború után kilenc éven át ártatlanul raboskodott szovjet munkatáborokban, s bár 1962-ben rehabilitálták, kálváriájának memoárja ezután sem jelenhetett meg Magyarországon. Csak a rendszerváltást követően számolhatott be a Gulágról, 2012-ben bekövetkezett haláláig több rendben is. Romániában a 1989-es rendszerváltozásig beszélni sem lehetett a kommunizmus több mint százmillió áldozatáról, meg arról, hogy hány és hány ember, család életét nyomorította meg ez a szörnyű ideológia, ami mind a napig jelen van és hat a világban. A diktatúra árnyai ma is köztünk kísértenek, a Ceausescu-rezsim kiváltságosai és haszonélvezői, illetve örököseik ülnek a nyakunkon ? hívta fel a figyelmet példákat is említve Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.
Az EMNP városi szervezetének elnöke, Moldován Gellért Lajos a maga során azt is kidomborította, hogy a magyar nemzet különösen meg kellett szenvedje a kommunista-internacionalista ?emberkísérleteket?, szétszórattatásunkban is nagy szerepet játszottak ezek a 20. század során. Helyi vonatkozásban szó esett a ?felszabadulást? követően, majd pedig az 1956-os magyar forradalom után meggyilkolt és meghurcolt bihariakról (Kelemen Béláék és Sass Kálmánék generációjáról, valamint a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének tagjairól). Az idő kerekének gyorsuló forgása miatt ma már egyre kevesebben tanúskodhatnak a tragikus múltról, de ezen felül még az is elkeserítő, hogy csak részlegesen történt meg vagy teljesen elmaradt az igazságtétel és a jogos kárpótlás, nemkülönben a végső leszámolás a kommunizmussal, annak következményeivel.
A kommunizmus áldozatainak nagyváradi emléktábláján, amelyet megkoszorúztak, Jékely Zoltán verssora áll: ?Kiket kiirtott az idő gazul?. A főhajtást követően a Himnusz eléneklésével zárult az áldozatokra, megnyomorítottakra, üldözöttekre való emlékezés.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az RMDSZ közös szervezésében kerül sor délután az Egyházkerület Székházának falán elhelyezendő emléktábla leleplezésére. A szervezők ezzel kívánnak megemlékezni a Székház helyén egykor volt, Széles Sándor által alapított műbútor- és asztalos üzemre, illetve annak megszűnésére. Az emléktábla készíttetői az egykori tulajdonos unokái, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság.
Az eseményen az egybegyűlteket Forró László egyházkerületi főjegyző köszöntötte, majd Csűry István királyhágómelléki református püspök tartott áhítatot. Ezt követően beszédet mondott Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, majd Dukrét Géza, a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke mondott köszönetet. Széles Sándorról és családjáról Szilágyi Péter beszélt, aki a tulajdonosok unokáival, Irénkével és Máriával közösen leplezte le az emléktáblát.
Az eseményen Meleg Vilmos színművész A vörös villamos, avagy gondolatok a zsarnokságról című előadásából válogatott verseket szavalt. Ezt követően a székház előadótermében Tőtős Áron történész Embernek maradni embertelen időben címmel tartott rövid előadást.
Kiemelt kép: https://www.facebook.com/harangszo/Antonius Ciucur-Losonczi
