Nagyvárad és Bihar megye elfeledett kincsei címmel közöl úti riportot a Magyar nyelvű National Geographic. A cikk szerzője, akit útján dr. Bántó Norbert, a Bihar Megye Turisztikai Célpont Menedzsment Ügynökség igazgatója kísért, többek között a Révi-szorosról, a Zichy- barlang felfedezéséről, a nagyváradi várról és az azt övező legendákról ír.
?A Révi-szoros valamikor az egyik legfontosabb kapu volt Erdély és az Alföld között. Ezen a völgyön keltek át a honfoglaló népek, és a középkortól a kereskedők is itt bonyolították áruforgalmukat. Tutajokon szállították az erdélyi árut, főleg sót és fát Belső-Magyarország felé. A tutajok a sziklafalba épült toronynál, a Tündérvárnál kötöttek ki, míg az erőd mögötti barlang a vámként elkobzott áruk tárolására szolgált.? ? idézi a szerző, Balogh Boglárka Bántó Norbertet.
Felidézi, hogy a szoros nem mindennapi szépségét 1870-ben, a Nagyvárad és Kolozsvár között megnyílt vasútvonal tárta fel a nagyközönség előtt. Ráadásul ennek az építése közben, 1903-ban fedezték fel a körösrévi vagy más néven Zichy- barlangot is.
?Handl Károly vasúti felügyelő és Veress István révi református lelkész többször is meglátogatták az itteni hegyből kitörő 6 méteres vízesést (?) A történet szerint Handl megfigyelte, hogy a nyári szárazság idején, amikor a patak vízszintje lesüllyed, kis nyílás keletkezik a hegyoldalon, melyen keresztül denevérek repkednek ki és be. Azt is észrevette, hogy a Tízfalusi-barlang patakjába hullott szalmatörmelék egyszer a révi vízesésnél jött ki. Egy nap vadászpuskával belőtt a nyíláson, s hatalmas dörgő visszhang keletkezett, melyből sziklaüreg létezésére következtetett. Röviddel a barlang megtalálása után gróf Zichy Ödön, a környék birtokosa volt az, aki Handl Károllyal, Veress Istvánnal, és a bihari turizmus akkori úttörőjével, Czárán Gyulával a 2800 méterből 500-at feltáratott, és a turisták számára kiépíttetett.? ? idézi a szerző kísérőjének szavait.
A cikk a nagyváradi vár történetéről, és a városalapító Szent László királyról is ír, felidézve a városhoz kapcsolódó Szent László legendákat is.
?Maga a vár közel ezeréves történelme, a fennállásához kapcsolódó mesék és legendák mind-mind olyan vonzerőt és eredetiséget kölcsönöznek, amelyet számos más műemlék megirigyelhet. Vitathatatlanul az egyik legjelentősebb késő középkori építészeti műemlék Erdélyben és az egész országban ?
Balogh Boglárka a riportban idézi Bántó Norbert gondolatait arról, miszerint ?nem titkolt célja, hogy az anyaországból minél több honfitársunk megismerje és felfedezze ezt a nem mindennapi környéket, az egykor oly híres vármegyét, hisz Nagyvárad és Bihar sokkal több, mint egy tranzitállomás Kolozsvárra tartva. ?
A teljes cikk ITT olvasható
Fotó: www.ng.hu / Balogh Boglárka
